“Kiíratom magam táppénzre” – akár két év börtön!

Szinte mindenkinek a környezetében előfordul több olyan ember, aki munkavállalóként, vagy közalkalmazottként teljes természetességgel fordul a háziorvosához betegállományba vétel érdekében ha éppen nem a rendes szabadságát akarja fogyasztani, vagy munkáltatói felmondás fenyegeti. Ez a magatartás az elmúlt évtizedekben valahogy olyan természetességgel égett ezekbe az emberekbe, hogy fel sem merül bennük; ezzel lopnak a munkaadójuktól és az államtól. Miközben a “vállalkozó” szó már szinte pejoratív értelemben cseng egyesek fülében, mellette alkalmazottként teljes természetességgel csalnak ki ilyen módon pénzt.

Táppénzcsalás gyanúja esetén a munkáltató kezdeményezheti a felülvizsgálatot az Országos egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). A Hivatal a 15.800 Forintos költségtérítés befizetése után megkezdi a vizsgálatot, amelynek során a szakértő ellenőrzi az állítólagos betegség és annak kezelésének összes körülményét. A vizsgálat során a magánszemélyt akár saját otthonában is felkeresheti a kezelőorvosával együtt.

Ha beigazolódik a szimuláció, vagy a színlelt betegállomány, 2 év szabadságvesztéssel büntetendő!

Betegállományba vétel esetén az első 15 munkanapra járó betegszabadság bérezését a munkáltató állja, ezután pedig az OEP 2/3, munkáltató 1/3 arányban, így sorrendben ezek a szervezetek fizetik meg a táppénzcsalók illegális jövedelmét.

A munkáltató közvetlenül nem követelheti meg információk nyújtását az alkalmazott betegségének részleteiről, azzal a személyiségi jogok sérülnének. Nem tiltja azonban semmi, hogy egy hosszadalmas táppénzes állományból visszatérő dolgozót üzemorvosi kivizsgálás fogadjon. Ez a mindkét félnek érdeke, hiszen – a dolgozó nyilatkozatának hiányában – nem tudható, hogy esetleg egy súlyos betegsége alakult ki, vagy baleset érte. Ezek a tényezők a munkaviszony körülményeinek módosítását igénylik, arról a munkáltató köteles intézkedni és ehhez szükséges az üzemorvos szakvéleménye, amennyiben a dolgozó megtagadja a nyilatkozattételt. Ha az üzemorvosi vizsgálat nyomán felmerül a gyanú a betegállomány valótlanságát illetően, kezdeményezhető az OEP-nél a fent említett keresőképtelenség felülvizsgálat.

A táppénzcsalás bevett módszer volt a munkáltatói felmondások esetén, amivel ki lehetett tolni a munkaviszony végét és ezzel még egy kis pénzt kihúzni az államtól és a munkaadótól. Ennek kifinomult technikáját internetes fórumokon osztották meg egymás között a helyzetükben sértve érzett munkavállalók, sőt túlbuzgó szakértők  is részletes tanácsokkal látták el a hozzájuk fordulókat. A jogalkotó az új Munka Törvénykönyvében orvosolta ezt a visszaélésekre lehetőséget nyújtó lehetőséget, megszűnt a felmondási védelem a betegállomány alatt; táppénz alatt is közölhető a munkáltatói felmondás! Ebben az esetben a felmondási idő a keresőképesség első napjától indul. Így az új szabályok szerint már nincs értelme annak, hogy valaki az elbocsátás elől „táppénzre meneküljön”.

Az OEP felülvizsgálati kérelem lehetősége és a Büntető Törvénykönyvben kilátásba helyezett szabadságvesztés remélhetőleg eltántorítja azokat a személyeket, akik az államkasszát és a cégeket megrövidítették eddig ezzel a magatartásukkal, így több pénz marad az így is szegényes egészségügyben a valóban rászorulók ellátására.