Megszületett a reklámtörvény – társasági adófizetés a hirdetési költség számlák után?

A reklámadóról szóló törvény alapján akár egy pár ezer forintos hirdetési számla is okozhat bárkinél adókötelezettséget; helytelen elszámolás esetén pedig bírságra, szankciókra számíthatunk. 

Az augusztus 15-én hatályba lépett, reklámadóról szóló 2014. évi XXII törvény (Ratv.) alapján alapvetően két féle adófizetői kör van:

1. reklám közzétevője, ezen belül saját reklám közzététele és idegen reklám közzététele
2. reklám megrendelője

Adóköteles az interneten magyar nyelvű, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű oldalon; nyomtatott sajtótermékben; TV, rádió útján; egyéb reklámhordozón pl. járművön, ingatlanon közzétett gazdasági reklám és kereskedelmi közlemény. Itt rögtön meg is állhatunk, hiszen ki dönti el, hogy egy internetes oldal „magyar nyelvű, vagy túlnyomórészt magyar nyelvű”? A Google az IP címtől függően más-más nyelven jelenhet meg. A Facebook és sok más honlap nyelve is állítható. Feltételezhetően ezeket az eseteket is be fogja vonni a NAV az adóztatható körbe.

Adóköteles a szponzoráció útján közzétett reklám is, amikor például molinókon, vagy a sportolók mezén szerepel a rendezvényt támogató cég logója. Ugyanakkor, ha csak szóban említik meg a támogatókat, az nem adóköteles.

Most vegyük sorra az adó alanyait.

A saját reklám közzétevője (például saját szórólapok gyártása, céges teherautó ponyvájára reklámszöveg készítése) a reklám elkészítésével kapcsolatos költségek után fizet adót, amennyiben azok az éves 500 millió forintot meghaladták. Az értékhatárnál az egy cégcsoportba tartozó vállalatokat össze kell vonni és úgy kell elvégezni a számítást.

Az idegen reklám közzétevője esetén, az éves 500 millió forint feletti adóköteles árbevétel sávosan adóköteles. Az idegen reklám közzétevőjének nyilatkoznia kell (praktikusan a számlán), hogy a reklámadót megfizette, vagy reklámadó nem terheli. A kisvállalkozó hátradőlve gondolhatná, „jó, ez a hirdetési szolgáltatók, pl Google, Facebook dolga”. Itt jön azonban a leginkább húsbavágó dolog:

ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik a reklámadóról, akkor a reklám megrendelője ezzel a költséggel nem csökkentheti a társasági adó (nyereségadó) alapját!

 Nagy valószínűséggel az említett két nagy szolgáltató nem fog egy külön apparátust ráállítani az amúgy sem egyértelmű Ratv. megfelelésre, így nyilatkozatot sem fogunk tőlük kapni…

Ezzel azonban még nem ér véget a sanyargatás, mert ha az ilyen –nyilatkozat hiányos- hirdetési számlák havi összege meghaladja a 2.500.000 Ft-ot, akkor a reklám megrendelőjének kell adót bevallania és fizetnie! Az adó mértéke a 2,5 MFt feletti összeg 20%-a.

ÖSSZEFOGLALVA:

Augusztus 15-től, a reklámunkat közzétevő partnerektől meg kell követelni a nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a reklámadót megfizették, vagy reklámadó nem terheli őket. Ha nem kapunk ilyet, társasági adót kell fizetnünk a kiadás után. Praktikus lehet a számla kifizetését a nyilatkozat meglétéhez kötni.

Figyelemmel kell lenni arra, hogy egy vállalkozás több jogcímen is lehet adókötelezett, például hirdetést rendel meg, ahol a hirdető nem ad nyilatkozatot és emellett saját szórólapokat is nyomtat.